Házi betegápolás Angliában 2.- továbbra sem ajánlom senkinek

Az alábbiak V. Gergelynek és az összes tisztelt érdeklődőnek szólnak.

A cikk címe lehetne még idős gondozás, autós házi betegápolás, vagy mozgássérült gyermekek ápolása, az állás Personal Care Assistant vagy carrer néven van hirdetve, de a hirdetők igen találékonyak ezen a téren is, hogy verjenek át. Tanulj meg olvasni a sorok között, egy külföldi munkavállalás elfogadásához rengeteg információra van szükség, ez az amiről a hirdető cégek "értelmi fogyatékos" módon nyilatkoznak, tisztelet a kivételnek, ha van ilyen. Pl. Ebben az állásban rengeteget utazhatsz. Te így értelmezheted: De jó világot látok! Valójában órákat fogsz eltölteni különböző pályaudvarokon és mást nem is látsz, majd abból a városból mert sietsz dolgozni vagy vissza a szállásra pihenni. 

Örülök, hogy "csupa jót" írt le a cége (bár nem írta le melyik céget védelmezi) mennyire korrekt az Egyesült Királyság területén dolgozó házi betegápolók munkáját, munkakörülményeit, lakhatási, fizetési feltételeit illetően. Külön öröm számomra, hogy a betegek ápolókhoz való viszonya olyan mint a képeken "csupa vidámság" ölelkeznek és sírig tartó kapcsolatot ápolnak (ez utóbbit átvitt értelemben és a gyakorlatban is értem). 

Amiket leírt a hozzászólásában azt bizonyítja felületesen olvasta végig az írásom. Én nem írtam londoni lakhatásról.  A londoni lakhatási körülmények egy külföldinek köztudomásúlag borzalmasak, erről a neten ezer cikk van. 

A közvetítő cégek rögtön ezt közlik először, nehogy Londonba akarjak menni dolgozni. Én most nagyon messze dolgoztam Londontól, korábban volt hozzá szerencsém, de ez nem tartozik most ide.

Eddig ilyen jellegű posztokat amit Ön ír a közvetítő cégek honlapjain olvastam, ott minden szép és jó minden rendben van. Ezért én azt gondolom, hogy mint a megszólításban is írtam egy munkaközvetítő cég megbízásából ragadott billentyűzetet és írt bejegyzést a cikkemhez. Azt sem gondolom, hogy valaha is dolgozott PA-ként többek közt azért sem, mert az angol betegek irtóznak a férfi PA-ktől és nem is alkalmazzák. Ha tényleg 2 éve kint dolgozik az eltelt időhöz képest rendkívül értelmesen érvel : )  (Ha kint dolgozott vagy ha UK-ban van remélem tudja mire gondolok).   

Ha olyan népszerű lenne a házi betegápolói munka nem szorulna védelemre, főleg nem egy céges embertől, igaz? 

Nekem sok munkatársam volt, és barátom van, akik bizony rohadtul "ráfaragtunk", önhibánkon kívül, a gondos utánjárás és a biztos nyelvtudás mellett erre a munkára. A "ráfaragott" munkavállalók között különböző nációk vannak nemcsak szegény megvezethető kelet-európaiak, hanem a világ más részeiről érkezők is. A britek szerencséjére a szarul működő egészségügyi ellátásuk között van egy köztes szint: a házi  ápolás, aminek keretében gátlástalanul kizsákmányolják a PA-ket (anyagilag és fizikailag is).  

A házi betegápolói munkát az Au-pair-kedéshez lehet hasonlítani (erről viszont sok negatív vélemény kering a neten) ott is takarítónőnek és csicskának használják a jelentkezőket. A könnyű házimunka elvégzése ebben az ápolásban csak kamu, a sorrend bizony fordított, és nem is könnyű, pl. hol pucolok itthon hetente ablakot, és mosok hűtőgépet, amire ott kényszerítettek. Maguktól ők sem tennék ezeket, ha nem lenne ingyenes segítségük (mert az egészségügyi  kormányzat ingyenesen biztosítja a PA-ket a betegeknek) azonban ezt a család, a barátok, és a szomszédok gusztustalanul kihasználják, pl. a szomszéd ruháit is a PA vasalja és nem azért mert szépen megkérte rá. Az összes pereputtyuk karácsonyi ajándékainak becsomagolása szabadidőben mosolyogva, szintén munkaköri feladat december 24-én délután. Egyébként megeszi őket a kosz olyan igénytelenek, pl. utcai cipővel járnak a szobában és a beteg azt kérte oda legyen letéve az előtte tiszta huzatot kapott párnáját, majd később ugyanezt kellett visszatenni az ágyba. A padlószőnyeg koszos, a ház retkes, a konyhában mindent megesz a zsír, de nem baj majd jön a PA és látástól mikulásig suvickol éjt-nappallá téve, hiszen aludni nem kell, és teszi mindezt az ápolási feladatai mellett. Ezt a munkát külföldi gyermek- és háziorvosok is végzik, de elmondhatom a legtöbb ember rendelkezik valamilyen diplomával. Ha tolókocsiban képes ülni a beteg, akkor több házimunkát végeztet, mint az aki ágyhoz kötött, mert az utóbbinál főleg ápolási feladatokat kell elvégezni, de ezt is megoldják vannak kinevezett gondozók ők végzik az ápolási feladatokat, a többi PA meg reggeltől estig takaríthat, moshat, vasalhat, stb. mert mit képzelnek, hogy a beteg közelébe akarnak menni, ne adj isten még ápolási teendőket is ellátni. 

Miután sok-sok kollégával és beteggel dolgoztam együtt itt többről van szó mint általánosításról, bizonyítékokkal alátámasztható konkrétumokról. Mindezt nem általánosításból írom, mert akkor undorítóbb és csúnyább dolgokat írhatnék. By the way ezekben az ügyekben tapasztalható visszaélésekkel kapcsolatban több külföldi és a hazai hatóság is vizsgálódik már.

Írása tartalmából és stílusából továbbra is úgy vélem, hogy valamelyik közvetítő céghez tartozik és védi a mundér becsületét. Ha valami oknál fogva mégis tévednék (amit kétlek) csak őszintén gratulálni tudok Önnek, ha valóban 2 éve ápoló, valamit vagy nagyon tud vagy pont ellenkezőleg nagyon nem tud. 

Az angol munkaszerződésben írott vagy szóban mondott (gentleman agreement) szerződésben foglaltakat folyamatosan és szemérmetlenül sértették meg. 

A gyakorlatban az ápoló  kiutazik (saját pénzén) egy 1 hetes (5 munkanapos) tréningre, aminek költségét ki kell fizetni a cégnek utólag, kötelezően levonják a munkabérből, az étkezésekkel együtt. A másik változat a leendő munkavállaló kiutazik csak a képzésre, aztán hazautazik (közben előre fizet a tréningért és a szállásért, az étkezést oldja meg saját maga: vannak a közelben boltok) miután a cég talált neki munkát Angliában ismét visszautazik. Ugye milyen jól hangzik?

A felületes tréning után magára hagyják, az ápolót a beteggel (ezek az emberek komoly alapbetegségekkel és az ezekből kialakuló járulékos betegségekkel küzdenek), amiért büntetőjogilag kell felelősséget vállalnia. 

Az utazási költséget, sőt a túlórát sem fizetik ki a kinti foglalkoztató cégek az ápolóknak. Tudok olyan dolgozókról, akiknek több ezer font el nem számolt és ki nem fizetett útiköltséggel tartoznak.  Hát ezért kell több száz font költőpénzzel kiutazni, mert a cég elkölteti veled szállásra, rezsire és útiköltségre a szállás és a betegek lakhelye között, erre már rengeteg vállalkozás települt Angliában. 

A nyolc fontos étkezési díj a beteg bankszámlájára megy, amit a többi pénzével együtt elkölt (nem a PA étkezésére), utána a kéznél lévő PA-hez fordulnak rövidtávú, áthidaló kölcsönért, ha nincs neki, átzavarják  a szomszédhoz.
A higiénés viszonyokról annyit, hogy soha sehol a világban nem láttam ennyi nőt a WC-ről kézmosás nélkül távozni, mint Angliában. Nézzétek meg az angol fogyókúrás, átváltoztatlak stb. idióta filmeket, hány interjú alanynak fekete a körme. 

Ha a fentiek után valakinek az angolokról csak az a véleménye, hogy hűvösek....

Korábbi ebben a témában írt cikkem itt olvasható:
Házi betegápolás Angliában, avagy senkinek sem ajánlom

Retro érzés Impulse dezodor

Ez itt és most a reklám helye. Az Eurós boltokban ismét lehet kapni Impulse spray-ket. A régi ismert sprays tubusok láttán akaratlanul is feltolulnak az emlékek, az akkori barátokkal eltöltött élmények és érzések. Eszembe jutnak azok a családtagok, barátok és osztálytársak (volt aki 18 évesen meghalt), akik már nincsenek velünk. 

Önkéntelenül is elmosolyodtam a polcon sorakozó látványtól, leemeltem az egyik kedvencem a piros színű (Magic Moschus-t) és meglepődtem, az első pillanatban nem tetszett az illata. Édesebb illatra emlékeztem.

Másik kedvencem a lila színű lepkés valami isteni illata volt (Nicole talán), finom friss és édes. Erről a kedvenc fehér színű selyem blúzom jut eszembe, amiben elmentünk a barátnőkkel és a barátokkal egy jót beszélgetni. Kinga barátnőmmel olyan röhögőgörcsöket kaptunk, hogy képtelenek voltunk kiegyenesedni, mindeközben fokozni
akartuk a hangulatot és tovább mesélni a nevetség tárgyát, persze beszélni képtelenek voltunk a szavak fele hörgésekbe és röfögésekbe és nyihaházásokhoz volt hasonlítható, viszont a nevetésünkkel soha nem maradtunk egyedül, a többiek velünk nevettek, a végén folyt a könnyünk és fájt a hasizmunk a nevetés közbeni rángásoktól. Ezeket a nevetési rohamokat gyakran emlegetjük mai is a barátnőmmel és energiát a merítünk belőle ha találkozunk, de természetesen komolyan soha nem vagyunk képesek erről beszélni.

Ó azok a gondtalan és jóízű nevetőgörcsök, bármikor és bárhol előtörtek rajtunk. Az iskolában az egyik kedvenc tanárnőm igen elnéző volt velünk, udvariasan abbahagyta órán a tanítást és azt mondta megvárjuk amíg az Aranka és az Edina képes lesz ismét idefigyelni (ebben semmi rosszindulat nem volt). Rólunk tisztelettudó gyerekek révén gyorsan lefagyott a mosoly és aktív résztvevői lettünk az órának.

Nemrégiben láttam két fiatal lányt sétálva önfeledten úgy nevetni, mint mi egykoron tettük a barátnőimmel. Jó volt szembe menni velük és rájuk nézni.

A harmadik kedvencem a világoskék (Inkognito) dezodor, ennek a következő a története: Nekem soha nem sikerült vállnál hosszabb hajat növesztenem mert nem tudtam kifésülni. A Kinga barátnőmnek viszont fenékig érő szőkés haja volt. Nekiálltunk stoppolni (ha ezt a szüleink tudták volna) nem vettek fel minket. Azaz ötletem támadt mivel egyforma hajszínünk volt, bújjon mögém a barátnőm és az ő haját húzzuk előre a fejemre, mivel egyforma hosszú szoknyában és blúzban voltunk tényleg csak a fejünkön kellett igazítani. 1 perc múlva megállt egy huszonéves fiú és meglepődött, amikor ketten indultunk az autó felé. A bemutatkozás után rögtön meg volt a beszédtéma mert nem értette miért adtuk ki magunkat egy személynek. Végül megdicsért milyen jól sikerült a mutatvány.

Az ízlésem felettébb különös volt: olyan bő ruhákban jártam, hogy 2-3 embernek kijött volna belőle ruha az 50-53 kg-ra. Egyszer meg kellett mutatnom tényleg van alakom csak eltűnik a redők alatt, 1 kg fonalból kötöttem pulóvert magamnak.

Sokáig írhatnám még a gyerekes csínytevéseinket, most már tudom milyen nehéz lehetett velem a szüleimnek, de így is hosszú lett megint a cikk. Lényeg a lényeg.

A szép emlékek és a régi énemre való emlékezés hatására úgy döntöttem, ha tetszik az illata, ha nem tetszik,  veszek magamnak Impulse-t, afféle időgépnek használva visszarepít  az időben, olyan élmények átélésére, olyan emberekkel, olyan időben és helyen, amelyek egyszeriek és megismételhetetlenek az ember életében. 

Állatkák-Little animals

Ezek a kis állatkák már a tulajdonosuknál vannak. Mindkettő mackónak készült, de az egyik félúton elmacskásodott. A pamut anyag ilyen hatással lett az egyik szabásmintámra. Gyakorolni kell még a szabásminta készítést : ).

These little animals are at their owner. I wanted to make bears but one of these became a cat on the midway. The cotton had this effect one of my pattern. So I still have to practise making patterns : )

Karácsonyi kellékek-Christmas accessories

A mézeskalácsok
Gingerbread.

A családunk fenyőfája ez maradt.
This Christmas tree left ours.

Rendelésre készült cucuk.
Ordered products.

A végső visszaszámláláskor készült szaloncukrok pöttyös kivitelben. 

A mézeskalács díszítés sok időt vett igénybe, de a fiúknak nagyon tetszett és ízlett. Több mézeskalács is készült, de nem fotóztam le őket, mert jó nagy kupi volt festéskor.
Az egyik fenyőfát anyósom kapta ajándékba.

At final countdown I prepared these Christmas fondants, from spotted textile. The gingerbread decoration took a lot of time but my sons liked and enyojed the taste very much. More gingerbread was being but I didn't take pictures about them because there was a big mess during the painting (decorating).
My mother-in-law got one the Christmas tree as a present.

Régen készítettem már tengeri mintás dolgokat, az anyaguk kerámia.

I haven't been making sea patterns for a long time ago.

Tengeriek, amiket egy varrótárs kapott ajándékba.
Sea patterns as gift for one of my sewing mates.

Boldog új évet, de milyet? Minőségit

Remélem boldogan teltek az ünnepek mindenki számára. Jó volt feltöltődni és átitatódni az ünnepi hangulattal, Mézeskalácsokat is festettem. ilyenkor nagyon élvezem a sütést-főzést a családomnak. Teljesíthető dolgokra vállalkoztam, így nem stresszeltem mi történik, ha bármi közbejön. Természetesen visszaszámláláskor kértek tőlem textil szaloncukrokat, amit időben sikerült teljesíteni. 

Elérkezett az új év nem szoktam teljesíthetetlen célkitűzéseket támasztani magammal és a családommal szemben. Elgondolkoztam mit is szeretnék másképp az életemben. Hosszas tépelődés után rájöttem minőségváltozást kell vinni az életembe, ezért életminőséget akarok/kívánok az új évtől.  Magyarországon nem szeretjük a minőség szemléletet, puccosnak és körülményesnek tartjuk, pedig mi nők folyton erre törekszünk a családunk békéjének megteremtésekor. Hiszen amikor kitakarítunk, kimossuk, kivasaljuk a ruhákat, elpakolunk a szekrényekbe, nemcsak ízletes, de mutatós ételt is teszünk az ebédlőasztalra a családtagok életminőségét javítjuk a munkánkkal. 

A minőségi élet számomra sok mindent takar:

- Legyen egészséges az egész család, ugye mindannyian érzékeljük ebben az esetben a szavaknak komoly súlya van több szempontból is. Nem kell órákat sorban állni a családi orvosnál, a beteg és nyűgös gyerekkel vagy gyerekekkel, majd a patikában. Az egészséges gyerekekkel együtt eltöltött órák tartalmasabbak a szülők és a gyerekek számára is. Bármilyen programot szervezhetünk, mert kimozdulhatunk otthonról, akár a drága gyógyszer költségéből is. Ha mi szülők vagyunk betegek, akkor tudjuk mi mindent nem vagyunk képesek teljesíteni, aminek szintén a családunk látja kárát. 

- Helyes gazdálkodás az idővel, ugye nekünk varrósoknak vagy bármilyen más hobbi szerelmeseinek ez a legnagyobb gondunk, folyton lavírozni a megvarrásra váró tervek, dolgok és a házimunka között, nem beszélve az egyéb dolgokról amik az életünk velejárói, de a varrás megfosz(ha)t tőle. Engem (de a férjemet meg pláne) leginkább az asztalomon szanaszét heverő anyagok zavarják, ha rend van varrni is kellemesebb. Elhatároztam már sokszor, hogy nem fogok órákat eltölteni olyan dologgal, ami nem készül el a végén már ránézni sem tudok és UFO  (még a szót is utálom) lesz belőle. Nálam ez a táska varrás, egyszerű táskákat fogok varrni, mert sajnálom rá az időt. Legutoljára olyan bonyolult táskát próbáltam megvarrni egy varrótáborban ami kemény 9 órai munka után sem készült el, félkész állapotban van azóta is. Felálltam az asztaltól haragudtam magamra és sajnáltam az elvesztegetett időt, arról nem szólva milyen csiri-csáré lett a táska. 

- A megfelelő környezet kialakítása otthon: na ebbe beletartozik a sok textil, maradék fecnik, amit egy varrós begyűjt és tárol. Miután minden igyekezetem ellenére az anyagok nem fogynak olyan gyorsan, mint amennyit varrok vagy megvásárolok, más megoldás maradt. Ezentúl törekszem a helyes logisztikára. Az anyagok egy zsákban száműzve lettek a garázsba innen csak annyit hozok be amit elhasználok. Ezzel megoldottam a legnagyobb kupleráj gondját. 

A másik: folyamatosan megszabadulok azoktól a dolgoktól amiket nem használok, ezzel a saját dolgom könnyítem meg takarításkor és pakoláskor. Tavaly ebben a költözés óta először és végre igen sikeres voltam. 

- A környezetem dekorálása: szigorúan csak saját gyártmányú dolgokkal, ezért ez is eltart egy jó ideig. Elegem van a silány minőségű bolti árukból, és sem kedvem, sem időm vizslatni vásárlás előtt vajon hibás dolgot viszek-e haza. Jó példa erre az IKEA, ahol horganyzott fém mécsestartókat vettem és 15 percet válogattam, mert mindegyik festés vagy illesztés hibás volt, annak ellenére, hogy még mindig a kedvenc boltjaim közé tartoznak, a széles és minőségi választékukkal. 

- Házi készítésű sütemények és ételek fogyasztása: sokan időhiányra hivatkozva félkész ételeket "főznek" és csodálkoznak miért elhízottak vagy gyomorbetegek. A félkész ételekben lévő ízfokozók, növelik az étvágyat. Soha nem vásárolok zacskós levest, Uncle Ben's szószt és egyéb gyári összepacsmagolt ételeket. Számomra a minőségi étel az általam megválogatott hozzávalóktól és a rászánt időmtől válik minőségivé ezt továbbra sem adom fel. 

- A sport továbbra is az életem része marad: ezen most biztos sokan meglepődnek, akik ismernek hiszen nem vagyok egy sportos kinézetű nő, ennek ellenére heti 3-szor vagy 6-szor napi 1 órát sportolok. A sporttól jó lesz a közérzetem, erősnek és energikusnak érzem magam. Szeretném ebbe a fiúkat is bevonni. 

Nyilván lehetne még ragozni mi mindentől élhetünk kiegyensúlyozott minőségi életet, viszont a prioritások igen szubjektívek, és abban is egyetérthetünk ez nem csak pénzfüggő.

Egészségben, boldogságban, kreativitásban és sikerekben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak. 

Koszorú-wreath

Ugyanolyan, de mégsem. 

Az első.

Készülnek a koszorúk. Ezúttal a masnit és a szalagot is saját kezűleg varrtam hozzá, kicsit tovább tartott, de megérte. Az első úton van a doktornéhezi remélem örülni fog neki, ma délután adja át neki Ákos.
A második holnap megy az iskolába. Szorít az idő még sok ajándékot kell megvarrnom. 

Szalonczukkedli-Filled Christmas chocolate

Fenséges látvány igaz?!

A varrósok körében jól ismert diétás változat, avagy mindent a szemnek és a  kéznek.

Egy kis mixelés

Textil szaloncukrok az 1980-as évek közepéről származó fenyődíszekkel. 

A télapó és a tobozok 1970-es évek.

Ugye mintha tegnap vásároltam volna, 1980-as évek közepe, gyöngy és üveg keveréke, a szív kerete sem fém.  

A szaloncukor bár Németországból ered, ma már elmondhatjuk, hogy mi magyarok egyedüliek vagyunk a világban, akik a karácsonyfára szaloncukrot aggatnak. A másik amin elgondolkoztam cukornak hívjuk, de valójában töltött csokoládét rejt a csomagolás. 

Nektek melyik ízesítésű a kedvencetek? Nekem a zselés és a vajkaramellás, említésre méltó még a marcipános, meggyes, kókuszos és az egyéb különleges diós-rumos ízesítésűek. Alapjában véve elmondhatom, mindegyiket imádom. 

Amikor 2 éve külföldön töltöttem a karácsonyt 1 kg szaloncukrot vittem magammal a karácsony túlélésére. Ez az angyalkás csomagolás a kedvencem, remélem sokáig megtartják a gyártók.
Most textil szaloncukrokat varrok szerintetek hány darabtól lesz szép egy fa? Attól tartok ez a szám 100 db-nál kezdődik és nagyon fogy a csipkém.
A karácsonyi készülődés és rendezgetés közepette kezembe akadtak a régi üveg fenyőfadíszek, melyeket gondosan őrzök a fiacskáim elől. Kedvencem a két alsó szív ezek hihetetlenül szép állapotban maradtak meg. 

Karácsonyfadíszek Kinder tojás műanyagokból-Christmas tree ornaments from Kinder egg plastics

Pöttyösek-Spotted

Próbálkozás mennyi pötty legyen.-Probation how many spotted  I  want.

Egy csokorban száradás után.-In a bunch after the drying.

Mielőtt kidobnék olyan dolgokat, amik folyamatosan gyűlnek otthon mindig eljátszom a gondolattal: Vajon mire lenne jó? Az újrahasznosítással megmozgatom a fantáziám és feltöltődöm. Ezek a Kinder tojás díszek a kerti fenyőt fogják díszíteni, de az óvodába is jutott belőlük. 

Fessük le a tojásokat. Készül már az arany változat is. 

Before I drop away something what we use up a lot in the house, I always play with the thinking: what can I use for? With the recycling I moving my fantasy and I get some energy. These plastic egg ornaments will be decorate the Christmas tree in the garden but I can take to the kindergarten too. Let's paint the eggs. I make the golden version as well.

Virágfüzér karácsonyra-Flower garland for Christmas

A teljes hossz-The full lenght

Elkészült a következő füzér, flitterekkel, jojókkal és gyöngyökkel. Olyan vidám. megy az oviba a gyerekeknek, mivel kétoldalas bárhová lelógatható. 

The next garland was made, with spangles, yo-yos and pearls. This's so cheerful. It's going to the kindergarten for the children. That is double-faced anywhere can be hanged. 

Inspiráló riport alkotáshoz-Inspiration riport for creation

Nézzétek meg Halász Edit videóját, 2 évvel ezelőtt készült, de örök érvényű marad. Tetszik a lakóhelye, gondolatai az alkotásról és annak öröméről, a színekhez való viszonya, sok olyan tárgyat szeret/kedvel amiket én is. 

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=g3LVADIgwwE