A tészta rendkívül változatosan bármilyen feltéttel elkészíthető étel, a másik előnye, hogy olcsó. Ráadásul országonként eltérően főzik.
A tésztát mindig akkora edénybe tegyük, hogy a tésztamennyiség kényelmesen elférjen benne, és kényelmesen megkevergethessük a vízben. Egyébként nem kell gyakran kevergetni. Az edényre pontosan passzoló fedőt tegyünk. Nem szeretem az al dente tésztát, inkább meghagyom az olaszoknak. Az átfőtt, de nem túlfőtt tészta az igazán finom. A tésztafélék közül előnyben részesítem a Gyermelyi 4 tojásos tésztát, amiből mindenféle kapható. A tatabányai Vértes Expon egyszer 1 évben jól bevásárolok a rendelkezésre álló választékból. A tojás nélküli tészták nekem valahogy keményebbnek tűnnek, és tovább kell főzni. Főzés után is hiába olajozom meg, hamar keménnyé válik.
Az edénybe annyi vizet öntsünk, hogy a tésztát beletéve ne fusson ki, szórjunk kevés sót is a vízbe. Ha a víz forr, lassanként engedjük bele a tésztát, különben a főzővíz lehűl, a tésztánk pedig összeragad. A vízbe csúsztatott tésztát kavarjuk meg. Az edényt fedővel takarjuk le, de úgy, hogy a gőznek kis rést hagyjunk, és így főzzük. Vagy tlejesen letakarjuk fedővel a tésztát és 20 percig csendesen fővő vízben elkészítjük. Ne emelgessük a fedőt szerencsére üvegfedő alatt szépen látható, hol tart a tésztánk. Önthetünk a tészta főzővízéhez egy kevés olajat is, a víz nem fut ki, és a tésztánk sem ragad össze. A főzés végén ellenőrizzük, a tésztát emeljünk ki egyet és vágjuk ketté, nézzük meg, hogy átfőtt-e. Ha átfőtt, és nincs benne fehér csík, tésztaszűrővel szedjük ki, hideg vízzel öblítsük le, különben összeragad. Kihűteni nem szabad! A leszűrt tésztát tegyük egy előmelegített olajat tartalmazó edénybe, de a végén is ráönthetjük az olajat. A spagettit rázogassuk a lábassal együtt, míg az egészet átjárja az olaj más tésztafélénél nyugodtan megkeverhetjük fakanállal.
