Dühös és mérges vagyok egyszerre 2.

A történet folytatása az ügyésznő, a panaszt, mint alaptalant elutasította. A következőkre indokokra hivatkozva, csak a feljelentő szó helyett 1/1 személyben írom le:

A jelen határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül az ügyben pótmagánvádlóként léphetek fel.

1. A feljelentésben szereplő cselekmény nem minősül közoirattal való visszaélésnek és más bűncselekmény megállapítására sem alkalmas, mivel hiányoznak a törvényi megállapíthatósághoz szükséges törvényes tényállási elemek.
(Azaz tőlem bárki, ügyintézés címén büntetlenül elkérheti az okmányomat nem kell visszaszolgáltatnia, és ebben még a törvény is védi, mert nem bűncselekmény.)

2. A közokirattal visszaélés vétségének  törvényi elemei is hiányoznak, hiszen az útlevelet a munkavállaláshoz szükséges ügyintézés végett adtam át az általam megjelölt szervezet ügyintézőjének, aki jelezte szándékát  felém, hogy visszaküldi az útlevelet (na ez nem igaz, mert ha visszaakarták volna küldeni, oda postázzák, ahová én kérem), így sem a jogtalan megszerzés sem, sem a további tényállási elemek megszerzés, megrongálás eltitkolás nem állípíthatók meg. (Azaz legyek jóhiszemű és feltételezzem, hogy a tőlem elkért útlevelem, amit hetek óta nem láttam, senki sem véletlenül, sem szándékosan nem rongálja meg.  Igaz nem tudom miért nem kapom vissza, és fogalmam sincs, hogy kidobták-e a szemétbe vagy valakinek a fiókjában hever, hiszen jó helyen van a cégnél nekem ennyi nem elég?)

Az ügyben feljelentéssel éltem a Tatabányai Rendőrkapitányságon, majd a nyomozóhatóság határozata elleni fellebbezéssel egyidejűleg a Városi Ügyészségnél, mely feljelentések tárgya a sérelmemre elkövetett ugyanezen cselekmény volt. (Itt valótlan az egyidejűleg kifejezés, mert a rendőrség elutasítása után 2 héttel fordultam panasszal az ügyészséghez, de jól hangzik az ügyésznő szempontjából, nem is álltak volna szóba velem, amíg a rendőrségen folyamatban van az ügy.)

3. Az ügyben sikkasztás vétsége sem állapítható meg hiszen azon túl, hogy a törvényi tényállási elemek ez esetben is hiányoznak, az útlevél - mint közokirat - a magyar állam tulajdona, értékkel nem bír, nem forgalomképes dolog. Ez alapján a közokiratnak minősülő útlevélre, mint forgalomképtelen dologra a sikkasztás vétségét elkövetni nem lehet. (Kérdés: kinek forgalomképtelen az útlevél? Ha forgalomképtelen nekem miért kell  a kiállításért készpénzzel fizetnem? A feketepiacon igen busás forgalmi értékkel bír az EU-s tagországokban kiállított útlevél.
Írtam annak az angol város rendőrségének, ahol az útlevelem elkérték (de most már írhatom az elvettéket is, mert nem adták vissza). A lerázó udvarias válaszokon kívül (sajnos ez jellemző az angolokra úgy tesznek mintha segítenének, de tesznek rád külföldre, de az igénytelen, önző, lusta, koszos angolok előtt más országokban hasra kell esni) semmi érdemlegeset nem írtak, forduljak a vámhatósághoz. Megkérdeztem miért ő rájuk tartozik az ügy, újra leírták ugyanazt a választ. A következő e-mailben nyomatékosan felhívtam a figyelmet olvassák el, amit írok, mert a válaszokból nem látszik, és vegyenek komolyan, vagy ehhez küldjek egy szabályosan megírt feljelentést az ügyemben. Erre egyáltalán nem reagált az angol rendőrnő. Valljuk be a magyar rendőrség hozzállását látva, ő pláne megteheti. Ha ez a dolog fordítva történik és az angol állampolgár útlevelét kérik el Magyarországon, majd nem adják vissza, vajon milyen hamar intézkedett volna a konzul és a rendőrség?
Szóval összegezve a dolgokat: tőlem elkérhetik az útlevelet nem kell visszadni, többszöri kérésem ellenére sem. Az sem segítette az ügyem, hogy nem az utcán tépte ki egy ismeretlen a kezemből, hanem a cég pontos nevét és címét, valamint az ügyintéző teljes nevét is megadtam mindkét rendőrségnek.
Az angol rendőrség oda telefonálhatott volna a szokásos hideg angol látszat udvariassággal és megkérdezhette volna: - Kedves kisasszony az Ön kezébe adta X Y az útlevelet, hová tette, kinek adta postára vagy személyesen fáradt be ezzel az okmánnyal a TB kártyaszám intézéshez? Tehát az ügyintéző kezébe adtam, aki ezt továbbadta másnak. Ezt is hiába mondtam el többször a rendőrségen. Simán elveszik ily módon Anglián belül postán az útlevél.
Szóval segíts magadon Isten is megsegít. Az angolok azzal, hogy nem teljesítik a kérésed, elvárják Te majd kiborulsz, hisztizel, üldözöd őket napjában többször is, és erre fel diktálhatnak neked, bármit megteszel csak megkapd amit szeretnél. Ők ezt évszázadok óta gyakorolják a politikában, és ha éltél közöttük rájössz a turpisságra.

Szóval csak vártam türelmesen, és nem próbálkoztam többet visszaszerezni az okmányom és biztam az angol becsületességben, mert kihasználnak téged, de a becsületesség köntösében. Reméltem, valahol a nagy  iroda épületben kallódik az útlevelem és a cégen belüli vezetői feszültségek miatt mélyreható változások lesznek és rendet tesznek maguk körül. Egyébként korábban a céggel is közöltem nincs joguk maguknál tartani az útlevelem, ha nem adják vissza megyek a rendőrségre.
Március 17-én ki se kellett bontanom a levelet, a tapintásából tudtam megkaptam az útlevelem, külföldről postával. Tudtam nem fogják megrongálni, ez a feltételezésem beigazolódott. A levél tartalmából kiderült december 10-én lezajlott a hivatalos ügyek intézése azóta a cég rajta ült, én pedig december 15. óta kértem folyamatosan vissza az okmányomat. Mindössze a türelem (1-2 idegölő nap) és 4 hónap kellett hozzá. Örök lecke nekem soha senkinek ne adjam oda a fontosabb dolgaimat, (még átvételi elismervény ellenében sem), mert törvényesen nem szerezhetem vissza. A Büntető Törvénykönyvben ilyen esetre nincs paragrafus, erre a joghézagra a saját bőrömet vittem vásárra, nem a rendőrség és az ügyészség. A joghézagok megoldására az angolok szokásjogot alkalmaznak, ideje nekünk is valami hasonlót kreálni.
Aláírás: egy állampolgár aki mindig tisztelte a törvényt, és továbbra is fogja de nagy-nagy fenntartásokkal.